2020. 05. 11. Mondatelemzés

Másold le és jelöld a mondatokban a tanultak alapján az alanyt- állítmányt- határozót aláhuzással. (Segitség a videóban! A mondatok után!)
Határidő: 2020. Május 15. Péntek

1.Vasárnap Károly betért egy étterembe ebédelni.

Mit állítok? - betért ( állítmány)

Ki? - Károly (alany)

Mikor tért be? - vasárnap ( időhatározó)

Hová tért be? - egy étterembe- ( helyhatározó)

Mi célból? ebédelni ( célhatározó)

2.Tegnap Ibolya lövése telibe találta a kapufát.

állítmány: találta

alany: lövése

tárgy( mit?) kapufát

birtokos jelző: ( kinek a...?) Ibolya

időhatározó : tegnap

módhatározó (Hogyan, mi módon?) : telibe

3. Az igazgató titkára társaságában Budapestre utazott.

Állítmány: utazott

Alany: igazgató

Helyhatározó: Budapestre

Társhatározó: (Kivel utazott? ) társaságában

Birtokos jelző: titkára

4. A tanár szeretetből figyelmezteti a diákot.

Állítmány: figyelmezteti

Alany: a tanár

Tárgy: a diákot

Okhatározó: ( Mi okból figyelmezteti) szeretetből

5. A rabló futásnak eredt.

Állítmány: eredt

Alany: rabló

Állandó határozó: futásnak

6. A házával szemben esténként egy vidám társaság szórakozik.

Állítmány: szórakozik

Alany: egy társaság

Minőségjelző: vidám

Időhatározó: esténként

Helyhatározó:a házával szemben ( szófaja: névutós főnév)

8. Bízvást remélhetjük az érettségi sikerét.

Állítmány: remélhetjük

Alany: (mi)

Tárgy: sikerét

Birtokos jelző: érettségi

Módhatározó: bízvást ( szófaja: határozószó)

________________________________________________________________

2020. 05. 04. Ismétlés,Teszt utolsó lehetőség

Eddig nagyon kevés érdemben kitöltött tesztet kaptam, adok egy utolsó lehetőséget a kitöltésre! (Már a másolási határidő is lejárt!)

Akinek nem lesz kitöltött tesztje annak szerdán hivatalosan is jár az egyes érdemjegy. Egy órai munkára és plussz egy a teszt kitöltésére! Ez számitásaim szerint kettő darab egyest jelent nyelvtanból!

Teszt: itt

__________________________________________

2020. április 27. Szövegértés

Olvasd el az alábbi cikket, (olvasmányt) és válaszolj a végén a kérdésekre!

Határidő: 2020. május 1. Péntek

A házimunka hamis valósága

Gerzson Éva

2018.11.16.

A villamosmegálló, ahol a gyerekekkel ácsorogtunk, egy nagy építkezés mellett van. Olyan nagy az építkezés, hogy mellette még a munkások lakókonténerei is emeletesek. A konténerteraszon pihenő melósok nézelődtek és beszélgettek derűsen. Ukránul. Esetleg valami más szláv nyelven. Furcsa érzés volt odalent, a megállóban magunkra nézni, a filléres eleganciánkra: hát mi nem tudjuk felépíteni magunknak a házainkat?

Ez az enyhe kellemetlen érzés hamar összekapcsolódott egy másik, otthoni élménnyel. Nem mintha otthon is vendégmunkások teregetnének ki helyettem, de ott is van egy közösség, amelynek a tagjai az elvégzendő fizikai munkákról nem nagyon vesznek tudomást, megnyugszanak abban, hogy valaki más megcsinálja.

Az a valaki más, jobb híján, én vagyok.

A következő sorok nem arról fognak szólni, hogy milyen jó lenne nekem, ha valaki más is kipucolná néha a vécét. Sokkal inkább arról a takarítás közben megszületett felismerésről, hogy mindannyiunknak sokkal jobb lenne, ha minden családtag magáénak érezné az otthon fenntartásához szükséges feladatokat, így a gyerekek otthon szereznének tapasztalatot a munkáról. Majdnem biztos vagyok benne, hogy nagyobb eséllyel mentjük meg akár a Földet is, ha a legkisebb közösségben, a családban megtanuljuk tisztelni a munkát. Minden munkát. Ha ezt nem tesszük, akkor kiszolgáltatottságba taszítjuk a gyerekeinket, a társadalmunkat, végül az egész világot.

Hamis valóságképet festünk, ha nem mutatjuk meg, mennyi idő, energia, tudás- és anyagigénye van a házi és ház körüli munkáknak.

Én magam is beleesem ebbe a hibába, amikor nem írom a magam javára mindezeket. A gyerekek pedig úgy érzik, nem éri meg beszállni a közösbe, mert nélkülük is megoldódik, és csak a maguk tevékenységeitől vennék el az időt. Rengeteg a tanulnivalójuk, sportolnak, zenélnek, felvételiznek, nem érnek rá egész szombaton szőlőt kötözni, tüzelőt hordani vagy ruhákat hajtogatni. Mi magunk tesszük megkerülhetővé számukra a szükséges feladatokat, és kondicionáljuk őket arra, hogy amin nem látszik meg, hogy ki csinálta, az nem annyira fontos, mint a szignált teljesítmény.

Amin nem látszik meg, hogy ki csinálta, azt majd más csinálja.

Pedig sok bajunk származik abból, hogy aránytalanul nagy jelentőséget tulajdonítunk az egyedi teljesítménynek, sőt sokszor magának az egyediségnek, teljesítmény nélkül. Holott a szükségletek nagy része – köztük azok is, amelyek igazán boldoggá tesznek – nem kötődnek egyéni képességekhez, tehetségekhez, mégis nagyon személyesek tudnak lenni.

A család ideális hely, hogy fontos tapasztalatokat szerezzenek a gyerekek arról, milyen is a munka. Például ki kell menni apával kerítést javítani. Az osztálytársak focizni mentek, kint kellemetlen, szeles idő van, a drót és a szerszámok fájdalmasan marnak a gyerekkézbe. Már éhes vagy, de nem mentek be, különben nem készültök el sötétedés előtt. Apa ássa az oszlopok helyét, feszíti a drótot, neked mondja, hova állj, mit adj oda. Az aktív önsajnálat és szenvedés lassan átvált figyelmes jelenlétbe. Már egyszerre együtt és egymás mellett dolgoztok. Beszélgettek kicsit, de a tevékenység elfoglalja a szavak helyét. Este, vacsoránál jóleső fáradtság és elégedettség tölt el. A hétfői fizika dolgozat, az a félreértés a barátoddal, hogy nem hívtak meg arra bulira, mindez elhalkul benned. Semmi nem oldódott meg, mégis túljutottál valamin, már máshol vagy. Épp olyan a vacsora, mint mindig, de most másképpen esztek együtt. Ez a munka öröme. Csak tapasztalatból tanulható. Pedig nem is érdekelt az a hülye kerítés.

Persze nem csak ilyen nagy „megcsináltam” munkaélmények adódnak. Átszövi az életet és személyessé teszi a tárgyakat, hogy azt a poharat már legalább százötvenszer törölted el. A testvéred pólója legalább négyszer ment át a kezeden mosás–teregetés–vasalás–hajtogatás során, mielőtt ma felhúzta, és fogalma sincs a láthatatlan ujjlenyomatokról. Szüleid elejtett, örömteli félmondatai, amelyek azt sugallják, hogy te is tényező vagy, lehet rád számítani.

De ha anyukám mindent megcsinál, amíg alszom, játszom vagy hegedűórám van, akkor nem fogom számításba venni, hogy mindez mibe kerül.

Ha mentesítenek minden következmény alól, amikor szétszórom a holmimat, kilocsolom a vizet, összekenem a padlót, hogyan várhatnánk, hogy később számításba vegyem a tetteim következményeit? Ha otthon sosem hajoltam le egy elhányt fél zokniért, miért jutna eszembe olyan munkára jelentkezni, amire nagyobb szükség van, mit amilyen jól fizet?

Egyáltalán, baj ez? Amíg találunk valakit, aki felszolgálja az ételt, dolgozik az építkezéseken, kell-e aggódnunk? Biztosan van a munkaerő-mozgásnak egy optimális mértéke. De nem gyengíti-e meg a közösséget, ha nincs meg az önellátás képességének tapasztalata? Nem válik-e kiszolgáltatottá, aki nem látja át, mitől működik a mindennapi élet? És nem utolsó sorban: nem boldogabb, kiegyensúlyozottabb-e az az ember, aki képes örömét lelni az anonim munkában, mint az, akit csak az individuális siker lakat jól?

Kérdések, ezekre kell válaszolni:

1) Milyen tevékenység folyik a villamosmegálló mellett, ahol ácsorogtak a gyerekekkel?

2) Milyen nyelven beszéltek a munkások az épitkezésen?

3) Hogyan tudjuk megmenteni a földet az otthoni munkálatokkal?

4) Miért a család az ideális hely a tapasztalatszerzéshez?

5) Nálatok van-e olyan feladat, amit neked kell elvégezni a családban?

6) Miben szoktál segteni otthon, sorolj fel legalább hármat!

7) Mi az, amit Te is megtehetnél, de anyukád csinálja meg helyetted?

8) Milyen munkát végzel szivesen a házimunkában és a házkörul?

__________________________________________

Felmérő teszt: Alany, Állítmány

2020. április 15.

A teszt kitöltése kötelező! Határidő: 2020. április 20. hétfő!

Felmérő teszt kitöltés: itt

________________________________________________________________

Nyelvtanból nem fogunk venni új anyagot! Az eddig tanultakat szedjük rendszerbe. Nem lesznek ismeretlenek számotokra a leírtak!

A feladat az, hogy az itt megjelenített anyagot másold le egy füzetbe!

Legkésőbb 2020. április 30-ig kérem, de igyekezz a feladattal, mert 2-3 hét múlva (2020. április közepén) várható, hogy készítek hozzá egy felmérő tesztet.

Amikor készen vagy egy-egy résszel pl.: lemásoltad az alanyt, fotózd le, küld el nekem email-ben vagy facebookon, privát üzenetben! Erre is vonatkozik az olvashatóság és a névvel ellátott iromány! :)))

e-mail: maosztaly@gmail.com

Addig is, figyeld a gyakorló teszteket! Itt ezen az oldalon fogod megtalálni őket. Ez segít majd a leírtakat átültetni a gyakorlatba!

JÓ TANÁCS: Használj színest, különböző kiemeléseket,

sortöréseket

ésneegybefüggőszövegkéntmásolj! :))))

Jó tanulást, másolást!

Az alany

I. Fogalma

Az a mondatrész, amelyről az állítmánnyal megállapítunk valamit.

II. Kérdése

Ki? Mi? Kik? Mik? + állítmány

III. Jelölése

a) A mondatban: alany

(egy vonallal húzzuk alá)

b) Szerkezeti rajzban / ágrajzban: A (nagy A betű)

IV. Jellegzetes szófaja

Rag nélküli főnév, főnévi igenév vagy bármilyen más szófajú szó, de mindig főnévi értelemben.

Péter olvas. (főnév)

Én írok. (személyes névmás) Ki beszél? (kérdő névmás)

Mindenki figyeljen! (általános névmás)

Egy jaj hallatszott. (felkiáltószó)

V. Az elemzés menete Péter olvas.

- Mit állítunk?

- Olvas. Ez az állítmány, két vonallal húzom alá. - Ki olvas? (Ki + állítmány!!!!!!!!!!)

- Péter. Ez az alany, egy vonallal húzom alá.

Nem süt a nap.

- Mit állítunk?

- Nem süt. Ez az állítmány, két vonallal húzom alá. - Mi nem süt? (Mi + állítmány!!!!!!!!!!)

- A nap. Ez az alany, egy vonallal húzom alá.

Zoli várni fog.

- Mit állítunk?

- Várni fog. Ez az állítmány, két vonallal húzom alá.

- Ki fog várni? (Ki + állítmány!!!!!!!!!!)

- Zoli. Ez az alany, egy vonallal húzom alá.

Zsuzsi is kért volna sütit.

- Mit állítunk?

- Kért volna. Ez az állítmány, két vonallal húzom alá.

- Ki kért volna? (Ki + állítmány!!!!!!!!!!)

- Zsuzsi. Ez az alany, egy vonallal húzom alá.

V. Fajtái

1.) Határozott alany

a) Fogalma:

- Pontosan tudjuk, hogy kire vagy mire vonatkozik az alany.

(Péter ma ötöst kapott az iskolában.)

2.) Határozatlan alany

a) Fogalma:

- Nem tudjuk, vagy nem akarjuk pontosan megnevezni.

b) Kifejezőeszközei:

- főnévi határozatlan névmás

(Valaki kitörte az ablakot.)

- T/3. személyű igealak

(Megtalálták a bűnöst.)

- az alany előtt határozatlan névelő áll (Egy fiú törte be az ablakot.)

3.) Általános alany

a) Fogalma:

- Az állítmány mindenkire, vagy egy csoport minden egyes tagjára vonatkozik.

b) Kifejezőeszközei:

- főnévi általános névmások:

akárki, akármi, bárki, bármi, mindenki, senki, semmi, ki-ki

Bárki megnézheti a filmet. Ki-ki a maga háza előtt söpörjön.

- általános jelentésű főnevek:

ember, világ, város…

Az egész város tud már az esetről.

- T/1. és T/3. személyű igealakok

Keressük meg Lacit! Kovács Rékának hívnak.

- E/2. személyű igelakok

Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér!

________________________________________________________________

Az állítmány

I. Fogalma

A mondat állítmánya szorosan kapcsolódik a mondat alanyához: megmutatja, hogy az alany mit cselekszik, vagy mi történik vele.

II. Kérdése

Mit állítunk?

III. Jelölése

a) A mondatban:

állítmány (két vonallal húzzuk alá)

b) Szerkezeti rajzban / ágrajzban: Á (nagy Á betű)

IV. Fajtái

1.) Igei állítmány (I)

a) Fogalma:

- cselekvést, történést, létezést fejez ki Péter olvas. Süt a nap. Szünet van.

b) Jellegzetes szófaja:

- ragozott igealakok

c) Egyéb tudnivalók:

- az igei állítmányhoz más szavak is hozzátartozhatnak:

• tagadó vagy tiltószó (nem kérek, ne várj)

• elváló igekötő (nézd meg)

• a jövő időt kifejező fog segédige (várni fog, kérni fogok)  a feltételes mód múlt időt kifejező volna segédige (kértem volna)

d) Az elemzés menete

Péter olvas.

- Mit állítunk?

- Olvas. Ez az állítmány, két vonallal húzom alá.

Nem süt a nap.

- Mit állítunk?

- Nem süt. Ez az állítmány, két vonallal húzom alá.

Zoli várni fog.

- Mit állítunk?

- Várni fog. Ez az állítmány, két vonallal húzom alá.

Zsuzsi is kért volna sütit. - Mit állítunk?

- Kért volna. Ez az állítmány, két vonallal húzom alá.

2.) Névszói állítmány (N)

a) Fogalma: - azonosítást vagy minősítést fejez ki

Az ég kék. Az autó gyors. A bátyám orvos. A sorszámom négyes. A fény kevés.

b) Jellegzetes szófaja:

- névszók: főnév, melléknév, számnév, névmás

c) Egyéb tudnivalók:

- a névszói állítmánnyal csak a következőt lehet kifejezni:

kijelentő mód, jelen idő E/3. vagy T/3.

3.) Névszói-igei állítmány (N-I)

a) Fogalma:

- mivel a névszói állítmánnyal csak a következőt lehet kifejezni:

kijelentő mód, jelen idő E/3. vagy T/3.

- az összes többi módot, időt, számot, személyt csak úgy lehet kifejezni, ha a névszói állítmányhoz egy létigét kapcsolunk.

Az ég kék volt. Az autó gyors lesz. Én orvos vagyok. A sorszámom négyes lett volna. A fény kevés lesz.

b) Jellegzetes szófaja:

- névszó + létige (van, volt, lesz)

___________________________________________________________________________

Az ige

I. Fogalma:

Cselekvést, történést, létezést kifejező szófaj. a) cselekvést jelentő ige: a cselekvés függ a cselekvő akaratától (ír, játszik, eszik, tévézik)

b) történést jelentő ige: a történés nem függ a cselekvő akaratától (havazik, dörög, virágzik)

c) létezést jelentő ige:

a cselekvő létét vagy nemlétét fejezi ki (van, volt, lesz, nincs)

II. Kérdése:

Mit csinál? Mi történik?

III. Az ige kifejezi

↓ ↓

a cselekvő számát és személyét a cselekvés idejét és módját

(igei személyragokkal fejezzük ki) (jelekkel fejezzük ki)

E/1. - én idő: jelen, múlt, jövő

E/2. - te mód: kijelentő, feltételes, felszólító

E/3. - ő

T/1. - mi

T/2. - ti

T/3. - ők

IV. Az ige és a tárgy kapcsolata

TÁRGY: a mit? kérdésre válaszol, ragja a -t.

(könyvet olvas, virágot locsol, tévét néz, leckét ír)

határozott tárgy határozatlan tárgy

megveszem a könyvet veszek egy könyvet várom Katát várok valakit

megnézem a filmet megnézek egy filmet

1.) Tárgyas ige (= lehet kapcsolni hozzá tárgyat)

határozott / tárgyas ragozás	általános / alanyi ragozás
(határozott tárgy kapcsolható hozzá)	(határozatlan tárgy kapcsolható hozzá)
én írom azt	én írok valamit
te írod azt	te írsz valamit
ő írja azt	ő ír - valamit
mi írjuk azt	mi írunk valamit
ti írjátok azt	ti írtok valamit
ők írják azt	ők írnak valamit

2.) Tárgyatlan ige (= nem lehet kapcsolni hozzá tárgyat) (alanyiként ragozzuk őket) biciklizik (valahol, valamikor, valakivel ….)

V. Az igeidők és igemódok kapcsolata

	Kijelentő mód	Feltételes mód	Felszólító mód
Jelen idő	Ø	-na, -ne; -ná, -né	-j (+ hasonult alakok)
Múlt idő	-t; -tt	-t, -tt volna	---------------
Jövő idő	- ni fog	---------------	---------------

	Kijelentő mód		Feltételes mód		Felszólító mód
	alanyi r.	tárgyas r.	alanyi r.	tárgyas r.	alanyi r.	tárgyas r.
Jelen idő	vár néz	várja nézi	várna nézne	várná nézné	várj nézz	várja nézze
Múlt idő	várt nézett	várta nézte	várt volna nézett volna	várta volna nézte volna	---------------
Jövő idő	várni fog nézni fog	várni fogja nézni fogja	---------------		---------------

VI. Az ikes igék Fogalma:

-ik-re végződik kijelentő módban, jelen időben egyes szám 3. személyben

(játszik, eszik, alszik, szórakozik)

Ragozása:

E/1. alanyi ragozásban is -m ragot kap

(játszom, eszem, iszom, szórakozom)

VII. Az ige helyesírása

1.) Írásban nem jelölt teljes hasonulások az igealakok írásában

a Az ige vége: -z + a toldalék első betűje -t = marad a -zt kapcsolat főztök, megáztok, vigyáztok, hoztál, végeztél, szánkóztál

b Az ige vége: -d + a toldalék első betűje -t = marad a -dt kapcsolat mondta, adta, szedtük, szidtuk,

c Az ige vége: -l, -ll + a toldalék első betűje -j = marad az -lj, -llj kapcsolat szálljon, szóljatok, figyelj, repüljél

d Az ige vége: -ny, -gy + a toldalék első betűje -j = marad az -nyj, -gyj hunyjon, hagyja

2.) Írásban jelölt teljes hasonulások az igealakok helyesírásában

Az ige vége: -s, -sz, -z, -dz + a toldalék első betűje -j = hosszú -ss, -ssz, -zz, -ddz betűt írunk

mossa, megmásszuk, hozza, eddzünk (kijelentő módban is így írjuk!!!)

3.) Összeolvadás az igealakok helyesírásában

Az ige vége: -n, -d + a toldalék első betűje -j = marad az -nj, -dj fonj, bánja, köszönjetek, rohanj, mondjátok, tudja meg, hordjátok,

4.) Felszólító módú igék helyesírása

Az ige vége: -s, -sz, -z, -dz + a toldalék első betűje -j = hosszú -ss, -ssz, -zz, -ddz betűt írunk

mossál, ne késs, másszatok, hozzad, eddzetek

A -t végű igék felszólító módja

- ha hosszú -ssz vagy -ss hangot hallunk, úgy is írjuk lát - lássátok, fest - fessétek, halaszt - halasszátok,

- ha -ccs hangot hallunk, -ts betűket írunk fűt - fűtsetek, gyűjt - gyűjts, tanít - tanítsátok,

5.) Rövidebb és hosszabb alakú felszólító módú igék

HOSSZABB ALAK RÖVIDEBB ALAK

vár (ja) d		várd
hagy (ja) d		hagyd
mos (sa) d		mosd
néz (ze) d		nézd

6.) Rendhagyó ragozású igék

lesz, tesz, vesz, hisz, visz, eszik, iszik – a rövid tőváltozatához kapcsoljuk a jeleket


szótő	rövid tő	toldalékos forma
lesz	le-	lett, lenni, lenne, legyen
tesz	te-	tett, tenni, tenne, tegyen
vesz	ve-	vett, venni, venne, vegyen
hisz	hi-	hitt, hinni, hinne, higgyen
eszik	e-	evett, ettem, enni, enne, egyen
iszik	i-	ivott, ittam, inni, inna, igyon

______________________________________________________________

A tárgy

I. Fogalma

- A tárgy az a bővítmény, amelyre a cselekvés irányul, vagy amely a cselekvés eredményeképpen létrejön.

II. Kérdése

- Kit? Mit? Kiket? Miket? Milyet? Mennyit?

III. Jelölése

a) A mondatban:

tárgy (szaggatott vonallal húzzuk alá)

b) Szerkezeti rajzban / ágrajzban: T (nagy T betű)

IV. Jellemzői

1.) Jellemző szófajai

- névszók: főnév, melléknév, számnév, névmás

- főnévi igenevek (olvasni, táncolni, futni)

2.) Tárgyas szószerkezet

- tárgy + ige (levelet olvasok, sokat táncolunk, maratont futok)

- tárgy + igenév (szeretek olvasni, tudunk táncolni, szoktunk futni)

3.) Ragja

- -t (mindig egy -t!!!!!!!!) - rag nélküli tárgy:

• személyes névmás E/1. és E/2. személyű alakja (engem, téged)

• főnévi igenév (nézni, kérni, várni)

V. Fajtái

1.) A tárgy és az ige kapcsolata

a) határozott tárgy

- határozott/tárgyas ragozású ige kapcsolódik hozzá

(megnézem a filmet, elolvasom a könyvet)

b) határozatlan tárgy

- általános/alanyi ragozású ige kapcsolódik hozzá

(megnézek egy filmet, elolvasok egy könyvet)

2.) A tárgy és a cselekvés kapcsolata

a) iránytárgy

- a tárgy már készen van, csak csinálunk még vele valamit

(kiflit eszem, képet nézek, ruhát próbálok, házat veszek)

b) eredménytárgy

- a tárgy most készül

(kiflit sütök, képet festek, ruhát varrok, házat építek)

_________________________________________________________________

A határozók

I. Fogalma

A cselekvés különböző körülményeit határozzák meg (helyét, okát, idejét, célját, módját, eszközét …).

II. Jelölése

a) A mondatban: határozó (hullámos vonallal húzzuk alá)

b) Szerkezeti rajzban / ágrajzban: H (nagy H betű)

III. Jellemzői

1.) Kifejezőeszközei

- ragos névszók (osztályban, szeptembertől, tollal)

- névutós névszók (osztály elé, szeptember folyamán, a tollal együtt)

- főnévi igenevek (olvasni, táncolni, futni)

- határozói igenevek (olvasva, számolva, futva)

- határozószók (jól, ügyesen, délelőtt)

- kérdőszók (hol, kivel, miért)

2.) Határozós szószerkezet

- határozó + ige (az osztályban tanulunk, szeptembertől edzek)

- határozó + igenév (futva érkezik, megyünk futni)

IV. Fajtái

- helyhatározó

- képes helyhatározó

- időhatározó

- módhatározó

- állapothatározó

- okhatározó

- célhatározó

- részes

- eszközhatározó

- társhatározó

- állandó határozó

- számhatározó

- eredethatározó

- eredményhatározó

- hasonlító határozó

- fokhatározó

- mértékhatározó

- …

A helyhatározó

I. Fogalma A cselekvés, történés, létezés helyét határozza meg

II. Jelölése

a) A mondatban:

_hhelyhatározó (hullámos vonallal húzzuk alá, elé egy kis h betűt írunk)

b) Szerkezeti rajzban / ágrajzban:

H_h

III. Kérdései

- Hol? Honnan? Hová? Merre? Meddig?

IV. A helyhatározó hármas irányultsága

Honnan? Hol? Hová?

= = =

kiindulópont a cselekvés helye a megérkezés helye / végpont

V. Határozós szerkezet Határozó + ige: házból jön, széken ül, az asztal alatt keresgél

Határozó + igenév: szeretne haza menni

VI. Kifejezőeszközei

1.) Ragos névszó Honnan?

-ból, -ből: házból, székből

-ról, -ről: házról, székről

-tól, -től: háztól, széktől

Hol?

-ban, -ben: házban, székben

-on, -en, -ön: házon, széken, könyvön

-nál, -nél: háznál, széknél

Hová?

-ba, -be: házba, székbe

-ra, -re: házra, székre

-hoz, -hez, -höz: házhoz, székhez, könyvhöz

2.) Névutós névszó Honnan?

alól: *a fa alól*		mögül: *a kocsi mögül*
fölül: *az asztal fölül*		mellől: *a szék mellől*
elől: *a ház elől* felől: *az erdő felől* Hol?		közül: *a padok közül*
alatt: *a fa alatt*		mögött: *a kocsi mögött*
fölött: *az asztal fölött*		mellett: *a szék mellett*
előtt: *a ház előtt* körül: *az erdő körül*		között: *a padok között*
után: *egymás után*		túl: *a folyón túl*
hosszat: *utca hosszat*		keresztül: *az erdőn keresztül*
át: *az úton át* Hová?		keresztül: *az erdőn keresztül*
alá: *a fa alá*		mögé: *a kocsi mögé*
fölé: *az asztal fölé*		mellé: *a szék mellé*
elé: *a ház elé* köré: *az erdő köré* 3.) Határozószó		közé: *a padok közé*
Honnan?	Hol?	Hová?
innen onnan valahonnan máshonnan akárhonnan	itt ott valahol máshol akárhol másutt	ide oda valahova máshova akárhova
innen onnan valahonnan máshonnan akárhonnan	mindenütt itthon, otthon kint / kinn bent / benn kijjebb, beljebb lejjebb, feljebb alul, fölül elöl, hátul	ide oda valahova máshova akárhova

4.) A személyes névmás határozóragos alakjai

ebben, abban,	ettől, attól,	ehhez, ahhoz
erre, arra,	ebből, abból,	erről, arról
ennél, annál, 5.) Kérdőszó	eddig, addig,	ebbe, abba

Hol? Honnan? Hová? Merre? Meddig?

VI. Mondatelemzés (régi jelölés)

Ági _ha boltban vásárol. Ági _ha boltban kenyeret vásárol.

A ⇌ Á

↓ ↓ ↓

H_h H_h T

VI. Mondatelemzés (új jelölés)

Az új jelölésnek az az alapja, hogy az egyetlen fő mondatrész az állítmány, és az alany is ennek van alárendelve!

Ági _ha boltban vásárol. Ági _ha boltban kenyeret vásárol.


Iskolába hív a csengő.		Az iskolában tanulok.
(Még nem vagyunk ott, most megyünk oda.)		(Már bent vagyok az épületben.)

↓ ↓ ↓ ↓ ↓

A H_h A H_h T

VII. Nyelvhelyesség

-ba, -be vagy -ban, -ben

A képes helyhatározó

I. Fogalma

Csak gondolatainkban létező helyet jelöl (álmomban, képzeletben, szívemben …).

II. Jelölése

a) A mondatban:

khképes helyhatározó (hullámos vonallal húzzuk alá, elé egy kis kh betűt írunk)

b) Szerkezeti rajzban / ágrajzban: Hkh

III. Kérdései

- Hol? Honnan? Hová? Merre? Meddig?

V. Határozós szerkezet

Határozó + ige: álmában találkoztak Határozó + igenév: szeretné a szívébe zárni

VI. Kifejezőeszközei

Ugyanazok, mint a helyhatározóé.

VII. Mondatelemzés (régi jelölés)

khA szívemben őrzöm az emlékedet. [én]

A ⇌ Á

↓ ↓

Hkh T

VII. Mondatelemzés (új jelölés)

khA szívemben őrzöm az emlékedet. [én]

↓ ↓ ↓

A Hkh T

Az időhatározó

cselekvés, történés, létezés idejét, időtartamát határozza meg

(időtartam = mettől meddig tart a cselekvés)

II. Jelölése

a) A mondatban:

iidőhatározó (hullámos vonallal húzzuk alá, elé egy kis i betűt írunk)

b) Szerkezeti rajzban / ágrajzban: H_i

III. Kérdései

- Mikor Mióta? Meddig?

IV. Az időhatározó hármas irányultsága

Mióta? Mikor? Meddig? Mikorra?

Meddig? Mennyi ideig?

V. Határozós szerkezet

Határozó + ige: télen síelünk, kedden találkozunk Határozó + igenév: szeretnék vasárnap pihenni

VI. Kifejezőeszközei

1.) Ragos névszó Mióta?

-tól, -től: januártól, csütörtöktől

Mikor?

-ban, -ben: januárban, szeptemberben

-on, -en, -ön: nyáron, télen, őszön

-kor: ötkor, akármikor, karácsonykor Meddig?

-ra, -re: januárra, szeptemberre

-ig: januárig

2.) Névutós névszó

alatt: *január alatt*		után: *január után*
előtt: *január előtt*		hosszat: *január hosszat*
körül: *január körül*		át: *januáron át*
túl: *januáron túl*		keresztül: *januáron keresztül*
óta: *január óta*		múlva: *egy év múlva*
közben: *szeptember óta*		fogva: *mától fogva*
kezdve: *holnaptól kezdve*		táján: *karácsony táján*
folyamán: *a tanév folyamán*

3.) Határozószó

tavaly jövőre idén

ma tegnap holnap tegnapelőtt holnapután

reggel délben délután délelőtt este éjszaka

most rögtön mindjárt azonnal örökké hébe-hóba

ekkor, akkor valamikor semmikor akármikor néha mindig soha

4.) A személyes névmás határozóragos alakjai ettől, attól: ettől kezdve

eddig, addig: addig kell elkészíteni

5.) Kérdőszó

Mikor? Mióta? Meddig?

VII. Mondatelemzés (régi jelölés)

Ági _ima vásárol.

Ági _ha boltban _ima kenyeret vásárol.

A ⇌ Á

↓ ↓ ↓ ↓

H_i H_h H_i T

VII. Mondatelemzés (új jelölés)

Ági _ima vásárol. Ági _ha boltban _ima kenyeret vásárol.

↓ ↓ ↓ ↓ ↓ ↓

A H_i A H_h H_i T

Az eszközhatározó

cselekvés, történés, létezés eszközét, közbenjáróját, közreműködőjét határozza meg.

Ha valóságos eszköz nem is, de eszközhatározó lehet ember vagy képzeletbeli lény is, amikor az ő közreműködésével jön létre valami: Szakemberrel szereltettük föl a vízórát.

Az eszközhatározó nem mindig konkrét jelentésű szó! Lehet kézzel meg nem fogható vagy átvitt jelentésű is:

Sej, haj, dallal, jó vigasszal / Asztaltalan szómalaszttal / Keressük az igazságot. (József Attila)

II. Jelölése

a) A mondatban:

eeszközhatározó (hullámos vonallal húzzuk alá, elé egy kis e betűt írunk)

b) Szerkezeti rajzban / ágrajzban: H_e

III. Kérdései

- Kivel? Mivel? Milyen eszközzel? Kinek a segítségével?

IV. Határozós szerkezet

Határozó + ige: tollal ír

Határozó + igenév: szeretne tollal írni

V. Kifejezőeszközei

1.) Ragos névszó

-val, -vel: ceruzával, ecsettel

-stul, -stül: lovastul, nyergestül

2.) Névutós névszó által: az információ által útján: pletyka útján jutott (a fülébe)

révén: a barátom révén megismerkedtünk

3.) A személyes névmás határozóragos alakjai vele: velem íratja meg

4.) Határozószók valamivel, valakivel: valakivel elküldte bárkivel: bárkivel elküldené

akárkivel: akárkivel nem küldené el

5.) Névmások

ezzel, azzal: ezzel festette

6.) Kérdőszó

Kivel? Mivel?

Zsuzsi _eporszívóval takarított.

A ⇌ Á

↓

H_e

Zsuzsi _eporszívóval takarította ki _ha szobájában a szőnyeget.

A ⇌ Á

↓ ↓ ↓

^He ^Hh T

VII. Mondatelemzés (új jelölés)

Zsuzsi _eporszívóval takarított.

Á ↓ ↓

A H_e

Zsuzsi _eporszívóval takarította ki _ha szobájában a szőnyeget.

↓ ↓ ↓ ↓

^A ^He ^Hh T

A társhatározó

cselekvő társát adja meg.

Nyelvtani értelemben társ nemcsak élőlény lehet, hanem egy tárgy is.

IPoddal sétál

II. Jelölése

a) A mondatban:

ttárshatározó (hullámos vonallal húzzuk alá, elé egy kis t betűt írunk)

b) Szerkezeti rajzban / ágrajzban: H_t

III. Kérdései

- Kivel? Mivel? Kivel együtt? Mivel együtt?

IV. Határozós szerkezet

Határozó + ige: a barátnőmmel megyek (moziba) Határozó + igenév: velem (szokott) üzenni

V. Kifejezőeszközei

1.) Ragos névszó

-val, -vel: a festővel érkezett

2.) Névutós névszó révén: a barátja révén értesült

3.) A személyes névmás határozóragos alakjai vele: veletek érkezem

4.) Határozószó valamivel, valakivel: valakivel megbeszéltem bárkivel: bárkivel szerepelek

akárkivel: akárkivel nem állok szóba

5.) Névmások

ezzel, azzal: ezzel együtt vettem

6.) Kérdőszó Kivel? Mivel?

Az édesapa _ta fiával játszik.

A ⇌ Á

↓

H_t

Az édesapa _ieste _imindig _ta fiával játszik.

A ⇌ Á

↓ ↓ ↓

^Hi ^Hi ^Ht

VII. Mondatelemzés (új jelölés)

Az édesapa ta fiával játszik.

Á ↓ ↓

A H_t

Az édesapa _ieste _imindig _ta fiával játszik.

↓ ↓ ↓ ↓

^A ^Hi ^Hi ^Ht

A módhatározó

cselekvés, történés, létezés módját határozza meg.

II. Jelölése

a) A mondatban: mmódhatározó (hullámos vonallal húzzuk alá, elé egy kis m betűt írunk)

b) Szerkezeti rajzban / ágrajzban: H_m

III. Kérdései

- Hogyan? Miképpen? Mi módon?

IV. Határozós szerkezet

Határozó + ige: lázasan fekszik

Határozó + igenév: sietve elköszönt

V. Kifejezőeszközei

1.) Ragos névszó

-an, -en: szépen énekel, ügyesen dolgozik

-ul, -ül: hanyagul ír, rendetlenül öltözködik

-val, -vel: szorgalommal és felelősséggel dolgozik

-képpen: különbözőképpen beszélnek

-n: drágán ad

-lag, -leg: tettleg bántalmaz

-ból, -ből: szívből nevet

2.) Névutós névszó nélkül: hiba nélkül teljesít szerint: szó szerint megtanulta

alapján: a megbeszéltek alapján jár el

3.) Határozói igenév átgondolva végezte el

4.) Határozószó biztosan: biztosan tartja a kezében fennen: fennen hirdeti mezítláb: mezítláb sétál így, úgy: így válaszol gyalog: gyalog közlekedik vaktában: vaktában indul neki bárhogyan: bárhogyan ítélhet akárhogyan: akárhogyan válaszolhat valahogyan: valahogyan megoldja

5.) Kérdőszó

Hogyan? Miképpen?

Ági _mszorgalmasan tanul. Ági _mszorgalmasan tanul _ha szobában _ta testvérével.


A	⇌	Á A	⇌ Á
		↓	↓ ↓ ↓
		^Hm	^Hm ^Hi ^Ht

VII. Mondatelemzés (új jelölés)

Ági _mszorgalmasan tanul. Ági _mszorgalmasan tanul _ha szobában _ta testvérével.

↓ ↓		↓ ↓ ↓ ↓
A H_m		^A ^Hm ^Hi ^Ht

A tekintethatározó

Azt fejezi ki, hogy az állítmánnyal kifejezett megállapítás milyen szempontból (milyen tekintetben) érvényes.

II. Jelölése

c) A mondatban:

_tetekintethatározó (hullámos vonallal húzzuk alá, elé egy kis te betűt írunk)

d) Szerkezeti rajzban / ágrajzban: H_te

III. Kérdései

- Milyen tekintetben? Milyen szempontból?

IV. Határozós szerkezet

Határozó + állítmány: méretre jó

V. Kifejezőeszközei

1.) Ragos névszó

-ra, -re: foglalkozására nézve, látszatra gyenge

-ban, -ben: pénzben szűkölködik

-lag, -leg: szakmailag kifogástalan, anyagilag megéri

- nak, -nek: szépnek szép, újnak új

2.) Névutós névszó szerint: képességei szerint teljesít

tekintetében: a részletek tekintetében megállapodtunk kapcsán: kérése kapcsán intézkedtünk képest: kezdőhöz képest jól vezetsz

nézve: foglalkozására nézve orvos

3.) Főnévi igenév indulni indulhatunk

4.) Határozószó alapjában: alapjában nem rossz lényegében: lényegében elégedett vagyok általában: általában igazad van

5.) Névmás ebben, abban: ebben egyetértünk

6.) Kérdőszó

Milyen tekintetben? Milyen szempontból?

Ági _teképességei szerint tanul.

A ⇌ Á

↓

Hte

Ági _teképességei szerint _mszorgalmasan tanul _ha szobában _ta testvérével.

A ⇌ Á

↓ ↓ ↓ ↓

^Hte ^Hm ^Hi ^Ht

VII. Mondatelemzés (új jelölés)

Ági _teképességei szerint tanul.

↓ ↓

A H_te

Ági _teképességei szerint _mszorgalmasan tanul _ha szobában _ta testvérével.

↓ ↓ ↓ ↓ ↓

^A ^Hte ^Hm ^Hi ^Ht

Az állapothatározó

Megmutatja, hogy egy személy vagy dolog milyen állapotban van. (álmában látta)

Kifejezi azokat a személytől vagy dologtól független külső társadalmi, időjárási viszonyokat, körülményeket, amelyek között a cselekvés, történés végbemegy.

(az eső ellenére elmentek kirándulni)

Kifejezi valamilyen funkcióban való szereplést, vagy funkcióba jutást.

(tanárként dolgozik)

II. Jelölése

a) A mondatban:

_áállapothatározó (hullámos vonallal húzzuk alá, elé egy kis á betűt írunk)

b) Szerkezeti rajzban / ágrajzban: H_á

III. Kérdései

- Hogyan? Miképpen? Milyen állapotban?

IV. Határozós szerkezet Határozó + ige: vidáman játszik

Határozó + igenév: mosolyogva köszönt

V. Kifejezőeszközei

1.) Ragos névszó

-an, -en: fáradtan érkezett

-ban, ben: jómódban él

2.) Névutós névszó nélkül: kéz- és lábtörés nélkül érkezett meg

3.) Határozószó egyedül: egyedül van hanyatt: hanyatt fekszik

4.) Határozói igenév sírva lépett be

5.) Kérdőszó

Hogyan? Miképpen?

Ági _áfáradtan érkezett meg.	Ági _áfáradtan érkezett meg _ha táborból ivasárnap.
A ⇌ Á	A ⇌ Á
↓	↓ ↓ ↓
H_á VII. Mondatelemzés (új jelölés)	^H_á^Hh ^Hi
Ági _áfáradtan érkezett meg.	Ági _áfáradtan érkezett meg _ha táborból ivasárnap.

↓ ↓			↓ ↓ ↓ ↓
A Há			^A ^H_á^Hh ^Hi

A számállapot határozó

Az alanyban, tárgyban, illetve az egyéb mondatrészekben megjelölt személyek mennyiségére mutat rá.

II. Jelölése

c) A mondatban:

száállapothatározó (hullámos vonallal húzzuk alá, elé egy kis szá betűt írunk)

d) Szerkezeti rajzban / ágrajzban: H_szá

III. Kérdései

- Hányan?

IV. Határozós szerkezet

Határozó + ige: vidáman játszik Határozó + igenév: mosolyogva köszönt

V. Kifejezőeszközei

1.) Ragos névszó

-n: hárman jöttek

-an, -en: százan voltak

-ban, -ben: hármasban teázunk

-nként: páronként álljatok be a sorba

2.) Névutós névszó körül: kétszáz körül lehet a látogatók száma

3.) Határozószó mindannyian: mindannyian eljöttek valamennyien: valamennyien hiányoznak többen: többen sérelmezték

VII. Mondatelemzés (régi jelölés)

_száHúszan jöttek el ia születésnapomon ivasárnap. [ők]

A ⇌ Á

↓ ↓ ↓ ^H_szá ^Hi ^Hi

VII. Mondatelemzés (új jelölés)

_száHúszan jöttek el ia születésnapomon ivasárnap. [ők]

↓ ↓ ↓ ↓

^A ^Hszá ^Hi ^Hi

Az okhatározó

A cselekvés, történés, létezés okát mutatja meg.

II. Jelölése

a) A mondatban:

_ookhatározó (hullámos vonallal húzzuk alá, elé egy kis o betűt írunk)

b) Szerkezeti rajzban / ágrajzban: H_o

III. Kérdései

- Kiért? Miért? Ki miatt? Mi okból?

IV. Határozós szerkezet

Határozó + ige: h

Határozó + igenév: sz

V. Kifejezőeszközei

1.) Ragos névszó

-ért: az őszinteségéért becsüljük

-ból, -ből: lustaságból maradt itthon

-tól, -től: elsápadt a haragtól

-ba, -be: belevakul az olvasásba

-ban, -ben: dúl-fúl mérgében

2.) Névutós névszó miatt: betegség miatt zárva

3.) A személyes névmás határozóragos alakja azért: azért mondta

4.) Határozószó emiatt, amiatt: amiatt kapta a büntetést

5.) Kérdőszó

Kiért? Miért?

VII. Mondatelemzés (régi jelölés)

Az üzlet _obetegség miatt zárva . Az üzletet _itegnap _obetegség miatt zárták be. [ők]

A ⇌ Á

[A] ⇌ Á

↓ ↓ ↓ ↓

^Ho ^T ^Hi ^Ho

VII. Mondatelemzés (új jelölés)

Az üzlet _obetegség miatt zárva . Az üzletet _itegnap _obetegség miatt zárták be. [ők]

↓ ↓ ↓ ↓ ↓ ↓

A H_o [A]TH_i H_o

A célhatározó

A cselekvés, történés, létezés célját mutatja meg.

II. Jelölése

a) A mondatban:

ccélhatározó (hullámos vonallal húzzuk alá, elé egy kis c betűt írunk)

b) Szerkezeti rajzban / ágrajzban: H_c

III. Kérdései

- Kiért? Miért? Minek? Mi célból? Mi végett?

IV. Határozós szerkezet Határozó + ige: ötösért tanul Határozó + igenév: elutazott üdülni

V. Kifejezőeszközei

1.) Ragos névszó

-ért: elismerésért dolgozik

-ra, -re: védelmére kel

2.) Névutós névszó céljából: utazás céljából vásárol (jegyet) érdekében: a tisztaság érdekében takarít

végett: a környezetvédelem végett gyűjti (az elemet)

3.) A személyes névmás határozóragos alakja azért: azért tanul

érte: érte dolgozik

4.) Határozószó semmiért: a semmiért vállalta akármiért: akármiért tette meg valamiért: alamiért mindig visszajön evégett: evégett tanult szorgalmasan

5.) Kérdőszó

Kiért? Miért?

VII. Mondatelemzés (régi jelölés)

H_c

VII. Mondatelemzés (új jelölés)

^He ^Hc ^Hh

↓ ↓				↓ ↓ ↓ ↓
A H_c				[A] He Hc Hh

A részeshatározó

A cselekvés, történés, létezés kinek az érdekében, kinek a számára megy végbe.

II. Jelölése

a) A mondatban:

rrészeshatározó (hullámos vonallal húzzuk alá, elé egy kis r betűt írunk)

b) Szerkezeti rajzban / ágrajzban: H_r

III. Kérdései

- Kinek? Minek? Kinek a részére?

IV. Határozós szerkezet

Határozó + ige: a gyerekeknek vásárol

Határozó + igenév: szeretnék a gyerekeknek vásárolni

Határozó + létige = birtoklást kifejező szerkezet: a gyerekeknek van (játéka)

V. Kifejezőeszközei

1.) Ragos névszó

-nak, -nek: a kutyának adja

2.) Névutós névszó részére: a barátom részére (hozom el)

számára: édesanyám számára (készítem)

3.) A személyes névmás határozóragos alakja neki: neki érkezett

4.) Határozószó valakinek: valakinek veszem

senkinek: senkinek sem adom oda

5.) Kérdőszó Kinek? Minek?

VII. Mondatelemzés (régi jelölés) A szülők _ra gyerekeknek vásárolnak.

A ⇌ Á

↓

H_r

A szülők _ra gyerekeknek vásárolnak ruhákat és játékokat _ha boltban.

[A] ⇌ Á

↓ ↓ ↓ ↓

Hr T T Hh

VII. Mondatelemzés (új jelölés) A szülők _ra gyerekeknek vásárolnak.

↓ ↓

A H_r

A szülők _ra gyerekeknek vásárolnak ruhákat és játékokat _ha boltban.

↓ ↓ ↓ ↓ ↓

[A]H_rT T H_h

A számhatározó

A cselekvés, történés, létezés gyakoriságát, időbeli ismétlődését fejezi ki.

II. Jelölése

a) A mondatban:

szszámhatározó (hullámos vonallal húzzuk alá, elé egy kis sz betűt írunk)

b) Szerkezeti rajzban / ágrajzban: Hsz

III. Kérdései

- Hányszor? Hányadszor?

IV. Határozós szerkezet

Határozó + ige: hatszor olvastam el, százszor mondtam már

Határozó + igenév: szeretném többször elolvasni

V. Kifejezőeszközei

1.) Ragos névszó

-szor, -szer, ször: hatszor, százszor, sokszor, néhányszor

-szorra, -szerre: negyedszerre sikerült

-nként: százanként köti össze

2.) Névutó ízben: másodízben jártam nála

3.) Határozószó: elvétve: elvétve hiányzik gyakran: gyakran kérdez

akárhányszor: akárhányszor kéred (nem kaphatod meg) valahányszor: valahányszor látlak(mindig eszembe jut a múlt) bármennyiszer: bármennyiszer látlak (mindig örülök neked)

4.) Kérdőszó

Hányszor? Hányadszor?

VII. Mondatelemzés (régi jelölés)

Kata _sztízszer olvasta el a leckét.

↓ ↓ ↓

A H_szT

VII. Mondatelemzés (új jelölés)


Kata _sztízszer olvasta el a leckét.	Á
	↓ ↓ ↓

A H_szT

Az eredethatározó

A cselekvés, állapot, dolog, kitől vagy mitől származik.

II. Jelölése

a) A mondatban:

_ereredethatározó (hullámos vonallal húzzuk alá, elé egy kis er betűt írunk)

b) Szerkezeti rajzban / ágrajzban: Her

III. Kérdései

- Honnan? Kitől? Mitől? Kiből? Miből?

IV. Határozós szerkezet

Határozó + ige: magból nő

Határozó + igenév: a nagyi után kell elnevezni

V. Kifejezőeszközei

1.) Ragos névszó

-ból, -ből: vízből jég lesz

-tól, -től: Petőfitől származik (az idézet)

-ról, -ről: egy tőről fakad

2.) Névutós névszó után: a nagyi után neveztek el közül: a lehetőségek közül választottam részéről: a tanulók részéről számos kérés érkezett

3.) A személyes névmás határozóragos alakja ebből, abból: belőle élt az iskola idején

ettől, attól: tőle származik az ötlet

4.) Határozószó innen, onnan: innen kerültek ki a győztesek

5.) Kérdőszó

Honnan? Kitől? Mitől? Kiből? Miből?

VII. Mondatelemzés (régi jelölés) VIII. Mondatelemzés (új jelölés)

A győztesek _eraz osztályunkból kerültek ki .

A ⇌ Á Á

↓ ↓ ↓

Her A Her

Az eredményhatározó

Azt fejezi ki, hogy valaki vagy valami milyenné, mivé válik.

Az eredethatározó gyakran a cselekvés, történés kezdetét jelenti, a végére pedig az eredményhatározó utal. Együtt kettős határozót alkotnak.

Hetvenegy kilóról hatvan kilóra csökkent a testsúlya. Nehezen jut egyről a kettőre.

II. Jelölése

a) A mondatban: ederedményhatározó (hullámos vonallal húzzuk alá, elé egy kis ed betűt írunk)

b) Szerkezeti rajzban / ágrajzban: Hed

III. Kérdései

- Kivé? Mivé? Milyenné? Minek?

IV. Határozós szerkezet

Határozó + ige: vízzé válik

Határozó + igenév: kétfelé kell vágni

V. Kifejezőeszközei

1.) Ragos névszó

-vá, -vé: jéggé fagy

-nak, -nek: felelősnek választ

-ba, -be: koszorúba köt

2.) Határozószó kétfelé: kétfelé kell vágni

ízzé-porrá: ízzé-porrá zúz

3.) Névmás ezzé, azzá: azzá válik (amivé akarom)

4.) Kérdőszó

Kivé? Mivé? Milyenné? Minek?

VII. Mondatelemzés

Péter _ha főiskolán _ertanulóból _edtanárrá vált .

A ⇌ Á

↓ ↓ ↓

H_h H_er H_ed

A fok-mérték határozó

- Fokhatározó:

Hozzávetőlegesen, megközelítőleg határozza meg az állítmánnyal kifejezett cselekvés, történés, tulajdonság fokát, erősségét.

- Mértékhatározó:

Pontosabban, számokkal, adatokkal kiegészítve határozza meg a cselekvés, tulajdonság, mennyiség mértékét.

II. Jelölése

a) A mondatban:

_f-mfok- mérték határozó (hullámos vonallal húzzuk alá, elé egy kis f-m betűt írunk)

b) Szerkezeti rajzban / ágrajzban: ^Hf-m

III. Kérdései

- Mennyire? Mennyivel? Milyen fokban? Milyen mértékben?

IV. Határozós szerkezet

Határozó + állítmány: bőrig ázik

Határozó + más mondatrész: kérve kér

V. Kifejezőeszközei

1.) Ragos névszó

-ig: színültig tele van

-an, -en: túlságosan szigorú

-val, -vel: egy árnyalattal sötétebb

-ként: cseppenként

-ra, -re: arasznyira

2.) Névutós névszó

felül, alul: erején felül

mérten: képességeihez mérten

3.) Névmás ennyire, annyira: annyira félek!

4.) Határozószó

alig: alig ismeri

egészen: egészen új

kissé: kissé félénk

jócskán: jócskán túlnőtt

5.) Kérdőszó

Mennyire? Mennyivel?

VII. Mondatelemzés (régi jelölés) VIII. Mondatelemzés (új jelölés)

A ruha _f-megy árnyalattal sötétebb lett_ia mosás után.

A ⇌ Á

↓ ↓ ↓ ↓ ↓

H_f-m H_i A H_f-m H_i

A hasonlító határozó

I. Fogalma

Azt a személyt vagy dolgot határozza meg, amelyhez hasonlítunk valamit.

II. Jelölése

a) A mondatban:

hshasonlító határozó (hullámos vonallal húzzuk alá, elé egy kis hs betűt írunk)

b) Szerkezeti rajzban / ágrajzban: Hhs

III. Kérdései

- Kinél? Minél? + középfokú melléknév vagy névmás, vagy valamely mint-tel kapcsolt szófaj

IV. Határozós szerkezet

Határozó + középfokú névszói Á: jobbnál jobb

V. Kifejezőeszközei

1.) Ragos névszó

-nál, -nél: magasabb a barátjánál

2.) Névmás nálam: nálam rosszabb minél: minél hamarabb

annál: annál jobb

3.) Mint-tel kapcsolt hasonlító határozó édesebb, mint a méz

4.) Kérdőszó

Kinél? Minél?

VII. Mondatelemzés (régi jelölés)

Péter magasabb _hsa barátjánál.

A ⇌ Á

↓

H_er

VII. Mondatelemzés (új jelölés)

Péter magasabb _hsa barátjánál.

↓ ↓

A H_er

Az állandó határozó / vonzathatározó

I. Fogalma

Bizonyos igék vagy melléknevek vonzata. A velük nyelvtani viszonyban lévő névszók hasonló jelentés kifejezésére állandóan ugyanazt a ragot vagy névutót kapják.

II. Jelölése

a) A mondatban:

_állállandó határozó (hullámos vonallal húzzuk alá, elé egy kis áll betűt írunk) vállandó határozó (hullámos vonallal húzzuk alá, elé egy kis v betűt írunk)

b) Szerkezeti rajzban / ágrajzban:

H_áll / ^Hv

III. Kérdései

- Saját kérdései nincsenek.

- Az állandó / vonzathatározóra rákérdezni csak az alakját mutató kérdőszóval lehet. Sokszor nevetek rajta. Kérdése: Kin nevetek?

IV. Kifejezőeszközei

Általánosan használatos kérdése, kifejezőeszköze nincs. Ragjai, névutói megegyeznek más határozókéival.

V. Vonzatai Sok igénk, névszónk alkot állandó kifejezést ugyanazzal a raggal, névutóval

(felel valakiért, hisz valamiben), ezeknél vonzat alakult ki az alaptag és a meghatározó tag között. Ezeket nevezzük állandó / vonzathatározós szerkezeteknek.

(Büszke vagyok a fiamra; Hittem neked; Áldozok időt rá.)

_ . _ . _ . _ . _ . _ . _ . _ . _ . _ . _ . _ . _ . _ . _ . _ . _ . _ . _ . _ . _ . _ . _ . _ . _ . _ . _ . _ . _ . _ . _ . _

A határozók rendszere

I. Helyféle határozók
helyhatározó	- előzményhatározó, tartamhatározó, véghatározó
képes helyhatározó II. Időféle határozók	- előzményhatározó, tartamhatározó, véghatározó
időhatározó	- előzményhatározó, tartamhatározó, véghatározó
számhatározó III. Módféle határozók	- tartamhatározó
okhatározó	- előzményhatározó
módhatározó	- tartamhatározó
eszközhatározó	- tartamhatározó
fok- és mértékhatározó	- tartamhatározó
tekintethatározó	- tartamhatározó

célhatározó - véghatározó

IV. Állapotféle határozók

eredethatározó - előzményhatározó

állapothatározó

számállapot-határozó

társhatározó - tartamhatározó

eredményhatározó - véghatározó

V. Állandó határozó / vonzathatározó

állandó határozó / vonzathatározó

VI. Egyéb állandó határozói jellegű határozók hasonlító határozó - tartamhatározó

részeshatározó - véghatározó

_________________________________________________________________________________

A jelző

I. Fogalma

A legfontosabb szerepe a mondatban, hogy pontosítja a közleményt.

II. Jelölése jelző (pontozott vonallal húzom alá)

III. Jelzős szószerkezet jelző + jelzett szó

IV. Fajtái

- minőségjelző

- mennyiségjelző

- birtokos jelző

- értelmező jelző

A minőségjelző

I. Fogalma

Az alaptag jelentését pontosabbá teszi: megmutatja annak valamilyen tulajdonságát (alakját, színét, nagyságát …).

II. Jelölése

a) Mondatban:

mi minőségjelző (pontozott vonallal húzom alá, elé egy kis mi betűt írok)

b) Szerkezeti rajzban

Jmi

III. Kérdése

Milyen? Miféle? Mekkora?

IV. Kifejezőeszközei

1.) melléknév:

a nagy lárma, poros föld,

2.) melléknévi igenév: a csörrenő kard, a pörkölt hallal, a megkötendő béke;

3.) melléknévi névmás: ilyen vad, ekkora hangzavart, másféle papír;

4.) főnév:

arany nyaklánc, Pista bácsi, Mecsek hegység

V. Mondatelemzés

miSzikrázó inapsütésben kezdődött a vitorlásverseny.

Régi jelölés Új jelölés

A ⇌ Á

↓ ↓ ↓

^Hi ^A Hi

↓ ↓

Jmi ^Jmi

A kijelölő jelző

Több személy vagy dolog közül egyet kijelöl.

II. Jelölése

a) Mondatban:

kjkijelölőjelző (pontozott vonallal húzom alá, elé egy kis kj betűt írok)

b) Szerkezeti rajzban

Jkj

III. Kérdése

Melyik? Hányadik?

IV. Kifejezőeszközei

1.) melléknév (-ik toldalékkal):

az egyik asztal, a magasabbik őr 2.) sorszámnév: második katonát, első helyezés;

3.) főnévi mutató névmás:

azzal a pénzzel, ebben a városban.

V. Egyéb tulajdonsgai

1.) A kijelölő jelző felveszi a jelzett szó ragját:

Azt a világos kiflit kérem! Erről a dologról ne vitatkozzunk!

2.) 2. A rag elmarad, ha a jelzett szó ragtalan, vagyis mindkettőnek nulla ragja van: Ez a kislány szépen énekel.

3.) 3. A kijelölő jelző után álló különírt névutót meg kell ismételni: E mögött a ház mögött már parkosítanak.

VI. Mondatelemzés

_miA második _iemeleten állt meg a lift.

Régi jelölés

Új jelölés

A ⇌ Á

↓				↓ ↓
Hh				^A Hh
↓				↓
Jkj				^Jkj

A mennyiségjelző

Az alaptagban foglalt tartalom számát, mennyiségét jelöli meg.

II. Jelölése

a) Mondatban:

memennyiségjelző (pontozott vonallal húzom alá, elé egy kis me betűt írok)

b) Szerkezeti rajzban Jme

III. Kérdése

Hány? Mennyi?

IV. Kifejezőeszközei

1.) határozott tő- és törtszámnév:

két katonája, negyed hétkor;

2.) határozatlan számnév:

sok átutazó, kevesebb hiba;

3.) -nyi képzős melléknév:

tengernyi lakos, csipetnyi só;

4.) főnév: láda krumplit, (két) véka aranyért;

5.) számnévi névmás:

annyi szív, ennyi kívánság.

V. Mondatelemzés

_meRengeteg szurkoló gyűlt össze _ha stadionban.

Régi jelölés Új jelölés

A ⇌ Á

↓ ↓ ↓ ↓

Jme ^Hi ^{A H}i

↓

J_me

A birtokos jelző

Az alaptagban megnevezett személy vagy dolog birtokosát nevezi meg.

II. Jelölése

a) Mondatban:

_bbirtokosjelző (pontozott vonallal húzom alá, elé egy kis b betűt írok)

b) Szerkezeti rajzban

III. Kérdése

Kinek a …? Minek a ….?

IV. Kifejezőeszközei

1.) főnév ragtalanul vagy -nak, -nek raggal:

a hír mécse, síromnak a halmán;

2.) főnévként használt más névszó: a tizenkettő osztói, a fehér ellentéte;

3.) főnévi névmás:

az önök képviselője, a te harisnyád.

V. Mondatelemzés

hAz edzésen eltört bPéter lába.

Régi jelölés

Új jelölés

A ⇌ Á

↓	↓	↓ ↓
Jme	H_i	A Hh
		↓
		J_b

Az értelmező jelző

A jelzett szó után állva utólag pontosítja, értelmezi annak jelentését.

Beszédben szünettel, írásban legtöbbször vesszővel különítjük el a jelzett szótól.

A hátravetett jelző mindig felveszi a jelzett szó toldalékát.

II. Jelölése

a) Mondatban:

_éértelmező jelző (pontozott vonallal húzom alá, elé egy kis é betűt írok)

b) Szerkezeti rajzban

J_é

III. Kérdése

Nincs saját kérdése

V. Mondatelemzés

Vegyél kenyeret, _éfrisset! [te]

Régi jelölés Új jelölés

[A] ⇌ Á

↓ ↓ ↓

T [A] T

↓ ↓

Jé ^Jé

Vegyél kenyeret, _éfrisset, finomat, ropogósat! [te]

Régi jelölés Új jelölés

[A] ⇌ Á

↓ ↓ ↓

T [A] T

↓ ↓

Jé ^Jé

_________________________________________________________________________________

A mondat

I. Fogalma

A szavakból és toldalékokból szerkesztett mondat a kommunikációs folyamat láncszemnyi egysége, amely közöl, kifejez a partner számára valamit vagy befolyásolja őt.

II. A mondatok csoportosítása

A) A beszélő szándéka szerint

1.) Kijelentő mondat tartalma: megállapít, közöl valamit mondatvégi írásjel: pont

2.) Kérdő mondat tartalma: tudakozódás, érdeklődés mondatvégi írásjel: kérdőjel fajtái:

a) eldöntendő kérdés:

- a válasz rá igen vagy nem

Megyünk holnap kirándulni?

b) kiegészítendő kérdés:

- a válasz egy újabb információ. Mikor megyünk kirándulni?

3.) Felszólító mondat tartalma: a beszélő akaratát, parancsát, kérését, tanácsát, buzdítását fejezi ki mondatvégi írásjel: felkiáltójel

4.) Felkiáltó mondat tartalma: a beszélő érzelmeit, indulatait fejezi ki mondatvégi írásjel: felkiáltójel

5.) Óhajtó mondat tartalma: vágyat, kívánságot fejez ki, melyre legtöbbször a feltételes módú igealak utal mondatvégi írásjel: felkiáltójel

B) Logikai minősége szerint

1.) Tagadó mondat:

- tagadó vagy tiltószót tartalmaz nem, ne, sem, se

Nem megyünk moziba.

2.) Állító mondat:

- tartalmában a beszélő biztos, és nem tartalmaz tagadó vagy tiltó szavakat Holnap moziba megyünk.

C) Szerkezete szerint

1.) Egyszerű mondat - egy közlést tartalmaz fajtái a szerkesztettségéi fok szerint:

a) tagolt mondat

- teljes szerkezetű:

alanyi és állítmányi részre bontható  tő:

csak alanyt és állítmányt tartalmaz  bővített:

az alanyon és állítmányon kívül más bővítményeket is tartalmaz (tárgy, határozó, jelző) - hiányos szerkezetű: hiányzik az alany vagy az állítmány, vagy akár mindkét fő mondatrész is, de a szövegkörnyezet alapján kikövetkeztethetőek

b) tagolatlan mondat

Többnyire egy mondatszóból (Jaj!), egy viszonyszóból (És?) vagy egy megszólításból (Pityu!) áll.

2.) Összetett mondat - két vagy több közlést tartalmaz

a) Mellérendelő mondat

- kapcsolatos

- ellentétes

- választó

- magyarázó

- következtető

b) Alárendelő mondat

- alanyi - állítmányi

- tárgyi

- határozói

- jelzői

	EGYSZERŰ MONDAT			ÖSSZETETT MONDAT
	tagolt		tagolatlan	mellérendelő	alárendelő
t	eljes	hiányos
tő	bővített

III. A mondat jelentése, a szórend és a hangsúly

1.) A szokásos szórend

A mondat jelentése a szavak sorrendjétől függ.

A kiemelni, hangsúlyozni kívánt információ kerül előre – beszédben nagyobb nyomatékkal ejtjük.

Tegnap voltunk moziban Katával. (Nem ma.)

Moziban voltunk tegnap Katával. (Nem vásárolni, sétálni stb.)

Katával voltunk tegnap moziban. (Nem Zsuzsival…)

2.) A szokatlan szórend

A költői nyelvben találkozhatunk a megszokottól eltérő, meghökkentő szórenddel, amely a kiemelést, a figyelemfelhívást vagy a fokozást szolgálja.

Arany János így ír:

„Nem kiment belőle, bennszakadt a pára.”

„Mert hogyan lett volna nyerni reménységem?”

Szokásos szórend:

Nem ment ki belőle, hanem bennszakadt a pára. Hogyan remélhettem volna, hogy nyerek?

IV. A mondat jelentése és a mondatfajtáknak a szokásostól eltérő szerepe: Sokszor hatásos, figyelemkeltő, máskor egészen új jelentést ad a mondatfajtáknak a szokásostól eltérő használata.

Meg tetszene mondani, hány óra? (Kérdés formájú felszólítás.)

Leviszed a szemetet! (Kijelentés formájú, udvariatlan felszólítás.)

Ugye, hogy meg tudtad oldani a feladatot?(Kérdés formájú kijelentés vagy felkiáltás.)

Boldog névnapot! (Felkiáltás formájú óhajtás.)

Mekkora a hajad? (Kérdés formájú felkiáltás.)

_______________________________________________________________

Videók:

A mondatelemzés: itt 7. osztály nyelvtan tananyag: itt

________________________________________________________________

Nyelvtan feladatok

2020. 05. 11. Mondatelemzés

________________________________________________________________

2020. 05. 04. Ismétlés,Teszt utolsó lehetőség

__________________________________________

2020. április 27. Szövegértés

__________________________________________

Felmérő teszt: Alany, Állítmány

Nyelvtanból nem fogunk venni új anyagot! Az eddig tanultakat szedjük rendszerbe. Nem lesznek ismeretlenek számotokra a leírtak!

Az alany

III. Jelölése

IV. Jellegzetes szófaja

1.) Határozott alany

2.) Határozatlan alany

3.) Általános alany

Az állítmány

I. Fogalma

III. Jelölése

1.) Igei állítmány (I)

2.) Névszói állítmány (N)

3.) Névszói-igei állítmány (N-I)

Az ige

A tárgy

I. Fogalma

III. Jelölése

1.) Jellemző szófajai

2.) Tárgyas szószerkezet

3.) Ragja

1.) A tárgy és az ige kapcsolata

2.) A tárgy és a cselekvés kapcsolata

A határozók

1.) Kifejezőeszközei

2.) Határozós szószerkezet

4.) A személyes névmás határozóragos alakjai

Hkh T

A Hkh T

2.) Névutós névszó

3.) Határozószó

5.) Kérdőszó

1.) Ragos névszó

3.) A személyes névmás határozóragos alakjai vele: velem íratja meg

6.) Kérdőszó

1.) Ragos névszó

3.) A személyes névmás határozóragos alakjai vele: veletek érkezem

5.) Névmások

1.) Ragos névszó

Hte

5.) Kérdőszó

A Hszá Hi Hi

Ho T Hi Ho

A Hsz T

Az eredethatározó

1.) Ragos névszó

5.) Kérdőszó

Az eredményhatározó

Hh Her Hed

A fok-mérték határozó

Her

Az állandó határozó / vonzathatározó

A határozók rendszere

A jelző

IV. Fajtái

I. Fogalma

II. Jelölése

IV. Kifejezőeszközei

IV. Kifejezőeszközei

Jme

Régi jelölés Új jelölés

Régi jelölés Új jelölés

A mondat

I. Fogalma

Videók:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

^A ^Hszá ^Hi ^Hi

^Ho ^T ^Hi ^Ho

A H_szT

H_h H_er H_ed

H_er

J_me